Terelgeted gyermeked.
Itatod, eteted,
Felveszed, leteszed
Neveled, szereted.
Gügyögsz, henteregsz, kutyát játszol.
Jó, hogy a szomszéd nem lát át jól.
Néha észre se veszed, hogy a fél világot becézed.
Álljon itt hát egy ebéd idézet:
Nem esszük meg! Azt nem oda!
A kulcs nem kaja. Most elveszi Anya.
Na itt egy falat: Hamm.
Úgy szépen. Jól van.
Ne! Ne vedd ki!
Jáj! Tessék visszatenni.
Úgy szépen. És most igyál.
No nem alkoholt, ez nem a lokál.
Na. Még egy falatot egyél.
Csak az én kedvemér’.
Szuper! A fele elfogyott.
Már megérte főzni egy fél napot.
Előke marad! Nem vesszük le!
Megmutatom. Felveszem,
S így szépen eszem.
Visszaadom, de most ne vedd le.
Ebből kérsz még? Nyami.
Tészta? Vagy inkább husi?
Nem értem. Mutogasd el.
Úgy szépen, a kezeddel.
Előkét felveszi, leteszi
Kaját beteszi, kiveszi.
Szaftot arcán szétkeni.
Tálat tésztástúl leveri.
Most leteszlek és te szépen eljátszol,
Míg megszabadítom a lakást az ebéd maradékától.
(2020. Február 5.)
(Kacagó 5 évesemtől a legjobb dícséret: Van még tovább?)